Nyugalmazott földmérési jelek parkja

Geodéziai emlékek a Bosnyák téren

A Bosnyák téri parkban elhelyezett geodézia gyűjtemény a hazai földmérés történetének egy-egy érdekes relikviáját őrzi.

 

A Bosnyák téren, a Szent Antal-templom mögötti kis parkban, a Bolgárkertészek szobrának szomszédságában különböző formájú fém oszlopokra, a kisebb-nagyobb méretű, vésett feliratos kőtömbökre figyelhet fel az arra járó. Ezeknek a különös objektumoknak egykori funkciójáról a közelükben elhelyezett információs tábla ad tájékoztatást. Az összesen 23 darabot számláló geodéziai gyűjteményt – amelyben akad háromszögelési vasasztal, vízszintes és magassági alappont és határkő is – Raum Frigyes, a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat (BGTV) főmérnöke javaslatára hozták létre 1987-ben. Az emlékpark célja volt, hogy megóvják és megismerhetővé tegyék a régi geodéziai jeleket az utókor számára.

Magyarázó tábla a Bosnyák téri geodéziai emlékpark gyűjteményéhez
„A geodéziai jeleknek is van élettörténetük. Van köztük, amelyik szerényen megsemmisült, miután teljesítette a feladatot, aminek céljából létrehozták, és van közöttük olyan is, amelyik dacolva az évszázadok változó igényeivel, azt a mai napig túlélte. [...] A régi típusú, a korra jellemző jelekből ma már az emlékparkban a geodéziai jelek elhelyezése folyamatban van, de továbbra is elsősorban az a törekvésünk, hogy a régi jeleket, ha csak lehet, a helyükön őrizzük meg. Egy-egy típus csak úgy kerülhet a parkba, ha valamilyen ok miatt már kidöntöttük, és helyreállítására már nincs lehetőség, vagy az nem lenne célszerű. Ezt az elvet a jövőben is szigorúan akarjuk követni, hiszen ez érvényesült csak nagyon megritkulva áll egy-egy a helyén, és mindezek vezettek arra a gondolatra, hogy egy-egy típust, ha a helyén már nem lehet megőrizni, legalább megjelenésük formájában mutassuk be az utókornak. A Bosnyák téri székház előtti park alkalmas erre a célra.” (Raum Frigyes: Geodéziai emlékpark a Bosnyák téren, Geodézia és kartográfia, 1988/1.)
Kataszteri felmérés földmérési alappontja

Mi is volt a szerepük ezeknek a relikviáknak? A kiállított földmérési jelek egy része valaha geodéziai alappontként funkcionált, amelyek a pontos földrajzi helyzet meghatározásában játszanak fontos szerepet, és így a térképészet alapját jelentik. Hazánk alaphálózata jelenleg közel 40 000 geodéziai alappontból áll, ezek közül megkülönböztetjük a vízszintes és magassági pontokat. A vízszintes alappont egy helyet jelöl az egész ország területét lefedő derékszögű koordinátarendszerben. Koordinátáik meghatározásának módja szerint a vízszintes alappontokat vagy háromszögelési, vagy sokszögelési pontoknak nevezik. A magassági alappont pedig valamely alapul választott tengerszinthez – hazánkban korábban az Adriai-tenger, majd a Balti-tenger szintjéhez – viszonyított magasságot jelöl. A magassági alappontokat szintezési pontoknak is nevezik, utalva mérésük módszerére.

Az MT (Militär Triangulation) 1899 jelű homokkő a Monarchia 1918-ig közös katonai térképészeti intézetének egyik háromszögelési pontját jelölte Komárom megyében (18. számú jel)

Az emlékparkban elhelyezett öntöttvas oszlopok a vízszintes alappontok állandósítására szolgáltak, tetejükön műszerasztal figyelhető meg, amelyen két egymásra merőleges horony metszése jelöli a pont helyét, méréskor ide helyezték a teodolitot. Látható itt olyan vasasztal is, amelyet rúddal egészítettek ki. A rúd az asztallap közepén lévő résen keresztül beereszthető az oszlopba, az asztal törzséből csak speciális kulccsal távolítható el.

Háromszögelési vasasztalok, rudas vasasztal (1–4. számú jel)

A gyűjteményben kiállított határkövek gyakran más geodéziai célt is szolgáltak, például fém tárcsával, csappal vagy gombbal kiegészítve magassági pontokat is jelöltek. Ilyen az emlékparkban elhelyezett 2. számú jel: a tekintélyes korú és méretű, mintegy 30 mázsás kőoszlop egykor Pest és Szentlőrinc községek határán állt. A 2,5 m magas, 75 cm átmérőjű hengeres gránit oszlopot 1738-ban helyezték el a határvonal egyik markáns töréspontjára, a mai X. kerületi Kozma utca és Álmos utca kereszteződésébe, és a 24. számú határjel nevet kapta. Egyik oldalára „Pest 1738”, másik oldalára „Szt. Lőrinc” község nevét vésték. Az oszlop később az 1871. évi háromszögelés egyik alappontja, majd bronz csappal kiegészítve az 1933. évi fővárosi háromszögelés alappontja lett.

Matuzsálemi határkő 1738-ból (23. számú jel)

Az emlékpark „külső tartozéka” a Bosnyák téri térképészeti székház előcsarnokában ma is megtekinthető kiállításnak, amelyet a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat hozott létre, és amely az 1988 januárjában kötött megállapodás szerint az Országos Műszaki Múzeum gondozásában működik. A vitrinekben kiállított műszerek, térképek, fényképek a magyar földmérés történeti emlékeit mutatják be a római kortól egészen napjainkig. A geodéziai kiállítás mellett ugyanitt a kataszteri és topográfiai térképtárak is nyitva állnak az érdeklődők előtt, szakmai látogatás keretein belül a Légifilmtárba is be lehet tekinteni.

Külön köszönet Csabányi Lajosnak a kiállítás létrejöttével kapcsolatos információkért.

Fotók: Rehorovics Gyula / Lechner Tudásközpont

Források:
Noéh Ferenc: Régi földmérési jelek Budapesten
Raum Frigyes: Geodéziai emlékpark a Bosnyák téren (Geodézia és kartográfia, 1988/1.)
Raum Frigyes: Az „Országos Műszaki Múzeum” állandó földmérési kiállítása (Geodézia és kartográfia, 1988/6.)
Raum Frigyes – dr. Karsay Ferenc: A magyar geodézia szakmatörténetének fontosabb tárgyi emlékei (Geodézia és kartográfia, 2005/10.)
Sándor József: Ponttalanul – pontatlanul!? A földmérési pontok és határjelek védelméért (Műemlékvédelem, 2011/5.)

 

Tábi Emőke